Pr�rifarkas

 

Rend: Ragadoz�k

Csal�d: Kutyaf�l�k

Nem �s faj: Canis latrans

 

A holdra von�t�, mag�nyos pr�rifarkas vagy coyote az �szak-amerikai vadnyugat jelk�p�v� v�lt. Ez az �jjeli ragadoz� m�gsem �l mindig mag�nyosan: gyakran falk�ban vad�szik.

 

�szak-Amerika legt�bb nagy ragadoz�j�t�l elt�r�en a pr�rifarkas az eur�pai telepesek �rkez�se ut�n tov�bb n�velte elterjed�si ter�let�t. Ezt a csapda�ll�t� vad�szokt�l �s juh�szokt�l elszenvedett �ld�ztet�se ellen�re annak k�sz�nheti, hogy mindig k�pes �jabb �l�helyeket �s t�pl�l�kforr�stokat keresni.

                                                                   

                                                         �l�hely

 

Alaszka jeges t�jait�l Costa Ric�ig a pr�rifarkas figyelemre m�lt� alkalmazkod�k�pess�g�r�l tesz tan�bizonys�got �l�helye megv�laszt�s�ban. Legjobban m�gis a ny�lt pr�riken �s a ritka, erd�s-boz�tos ter�leteken �rzi mag�t. Els�dleges �l�hely�n a pr�rifarkas helyhez k�t�tt, a kev�sb� kedvez� t�rs�gben nom�d �letet �l. K�rzet�t vizlet�vel jel�li meg, birtkosi jogainak hangos �v�lt�sekkel , �s j�l ismert, borzongat� von�t�ssal ad nyomat�kot. Egyes ter�leteken a pr�rifarkas ny�ron a hegyekben �l �s csak t�len t�r vissza a v�lgybe.

 

 

                                        A pr�rifarkas �s az ember

 

Az ember sokat tett a pr�rifarkasok elszaporod�s��rt. A farkasok kipuszt�t�s�val az Egyes�lt �llamok kiterjedt ter�letein �s az �szak- �s K�z�p-Amerika egykor nagy r�szeit bor�t� s�r� erd�k kiirt�s�val hozz�seg�tette a pr�rifarkasokat, hogy kelet fel� terjeszkedjenek. Az ember vad�szott is a pr�rifarkasokra: sz�p bund�juk �s a juhok vesz�lyeztet�se miatt. A hetvenes �vek elej�n egy ragadoz�-irt� program keret�ben az Egyes�lt �llamok nyugati r�sz�n �vente ak�r 100000 pr�rifarkast ejtettek csapd�ba, �ltek meg rep�l�kr�l, vagy m�rgeztek meg. 1977-ben �szak-Amerik�ban t�bb, mint 320000 pr�rifarkas-gerezn�t zs�km�nyoltak a pr�mkereskedelem sz�m�ra. Ma m�r megk�rd�jelezik ezen t�meges m�sz�rl�sok �rtelm�t �s c�lj�t; az Egyes�lt �llamok tizenk�t sz�vets�gi �llamban a pr�rifarkas napjainkban v�dett.

 

 

                                             T�pl�l�k �s vad�szat                  

 

A pr�rifarkas f�leg a s�t�ts�g v�delm�ben, �jjel vad�szik: b�mulatra m�lt�an alkalmazkod� ragadoz�. A pr�rifarkas majdnem kiz�r�lag h�son �l; t�pl�l�k�nak t�bb, mintkilencven sz�zal�k�t ny�lf�l�k, m�kusf�l�k �s egy�b, kis r�gcs�lok teszik ki. Zs�km�ny�t a r�k�khoz hasonl�an lesi meg �s egy ugr�ssal �ldozat�ra veti mag�t. N�ha nagyobb �llatokra vad�szik, mint p�ld�ul a tar�nd- �s j�vorszarvas.

Az eff�le zs�km�ny elejt�se szoros egy�ttm�k�d�st k�vetel meg a falk�t�l, amely �ltal�ban mintegy hat pr�rifarkasb�l �ll. Az �llatok hasonl�k�ppen viselkednek mint a farkasok: a kiszemelt zs�km�nyt lev�lasztj�k a csord�t�l, p�nikba ejtik �s legy�rik.

A pr�rifarkas-falk�ban, mely �ltal�ban a sz�l�p�rb�l �s sz�leik k�rzet�t valamely ok miatt m�g el nem hagy� k�lykeikb�l �ll, m�gsincs olyan szoros �sszetart�s, mint a farkasokn�l. A pr�rifarkasok felfalj�k az �l� �s az elpusztult zs�km�nyt is; egyes ter�leteken a d�g�k ak�r t�pl�l�kuk �tven sz�zal�k�t is kiteszik.

 

 

                                                   Szaporod�s

 

Apr�rifarkas �ltal�ban tart�s p�rkapcsolatban �l. Mivel azonban n�melyik�k �lettartama r�videbb, a hosszabb �let� �llatnak �lete sor�n t�bb t�rsa lehet. A p�rz�si id�szakban a n�st�ny k�r�lbel�l t�z napig hajland� p�rosodni. A p�rz�s ut�n rejtett helyen f�szket alak�t ki. Ez – a terepalakulatt�l f�gg�en – lehet egy k�l�n�s gonddal el�k�sz�tett kotor�k, melyet a p�r �s ki, vagy egy r�k�t�l vagy borzt�l „�tvett”, kib�v�tett �reg.  El�fordul, hogy a f�szek kialak�t�sa kis szikla�regben, kiugr� szikl�k alatt, vagy a s�r� boz�tban t�rt�nik. A  k�lyk�k k�t h�nap m�lva j�nnek a vil�gra �s mintegy h�t h�tig szopnak. Gyorsan n�vekednek �s h�rom h�t m�lt�n m�r sz�leik �ltal elejtett, fel�klendezett szil�rd t�pl�l�kot is vesznek magukhoz. Kilenc h�nap ut�n a k�lyk�k teljesen kifejlettek �s n�ha m�r az els� �vben szaporodnak; t�bbs�g�k azonban csak a m�sodik �vben p�rosodik. A fiatalok gyakran nagy t�vols�gokat – �ltal�ban t�bb, mint 150 kilom�tert – tesznek meg, miel�tt kijel�ln�k saj�t k�rzet�ket. Ha b�s�ges a t�pl�l�k, a k�lyk�k m�g egy ideig sz�leik mellett maradnak �s k�z�s falk�ban vad�sznak. Ezek a falk�k azonban csak ritk�n maradnak meg tart�san.

 

                                            

                                                     El�fordul�s

A pr�rifarkas majdnem eg�sz �szak-Amerik�ban honos, Alaszk�t�l d�lre Costa Ric�ig �s keletre New Brunswickig.

 

                                                    A faj v�delme

A faj az Egyes�lt �llamok tizenk�t �llam�ban v�dett, a t�bbiekben azonban m�g kiterjedten vad�ssz�k. A faj vesz�lyeztetett d�len a v�r�sfarkasokkal �s �szakon a Timber farkassal �s a h�ziebekkel val� kevered�s miatt.

 

                                             A pr�rifarkas-kotor�k

Kotor�k: k�l�nb�z� helyeken a terepviszonyokt�l f�gg�en maga �ssa ki, net�n elfoglalja egy r�k��t vagy borz�t; n�ha kisebb barlangokban f�szkel.

K�lyk�k: az els� hetekben rejtve maradnak a kotor�kban �s sz�leik l�tj�k el �ket a zs�km�nyb�l.

                                                             A pr�rifarkas �s a farkas  

Pr�rifarkas: orrnyerge keskenyebb �s f�le hegyesebb, mint a farkas�, bund�ja �ltal�ban barn�ss�rga.

Farkas: nagyobb a pr�rifarkasn�l, bund�ja valamivel sz�rk�bb, v�ltozatosabb, mint a pr�rifarkas�.

 

 

                                                    Testm�retek

Testhossz: fej-t�rzs-hossz 75-100 cm, farok 30-40 cm

V�llmagass�g: 45-55 cm

Testt�meg: 7-20 kg

 

                                                     Szaporod�s

Ivar�retts�g: 1 �ves kort�l

P�rz�si id�szak: janu�rt�l m�rciusig

A vemhess�g id�tartama: 58-65 nap

A k�lyk�k sz�ma: 5-10, �ltal�ban 6

                                                         �letm�d

Viselked�s: �jjel akt�v; t�rsas, alkalmazkod� vad�sz

T�pl�l�k: kis eml�s�k, d�g�k, szarvasok �s birk�k

�lettartam: szabadban ak�r 14 �v, �ltal�ban azonban csak 4 �v

                                                     Rokon fajok

A kutyaf�l�k (Canis) nem�hez nyolc faj tartozik, egyebek k�z�tt a farkas (C. lupus) �s a h�zieb (C. familiaris).

 

                                           Gondoltad volna?

 

A pr�rifarkas ismertebb neve, a coyote ugyan spanyolosan cseng, m�gis a faj azt�k nev�b�l, a coyotlb�l sz�rmazik.

    A pr�rifarkas jelrendszere a jellegzetes, magas von�t�son k�v�l m�g legal�bb t�z m�sik, igen elt�r� hangb�l �ll.

    A pr�rifarkast von�t� farkasnak is h�vj�k.

   A pr�rifarkas �s az amerikai borz k�z�tt saj�ts�gos viszony alakult ki. Megfigyelt�k, hogy a pr�rifarkas elvezeti a borzot a f�ldi cs�kosm�kusok �s egy�b r�gcs�l�k �regeihez, melyeket „felder�tett”. A borz azut�n ki�ssa a f�szket – �s a zs�km�nyon megosztoznak.

   A pr�rifarkas kuty�val is p�rosodik. Az ilyen kapcsolatb�l sz�rmaz� ut�dot coydognak nevezik (a dog angolul kuty�t jelent).