S�r�nyes farkas, vagy Guara

Nem �s faj: Chrysocyon brachyurus

     D�l-Amerik�ban, f�leg Braz�lia, Uruguay, Paraguay �s Argent�na ter�let�n a pamp�k egy k�l�n�s �llatnak adnak otthont.

     Hossz�k�s orra, nagy f�lei �s v�r�s sz�ne alapj�n mintha egy s�mlir�l k�r�ltekint� r�k�t l�tn�nk a magasf�v� pamp�n, de a nyaka fels� r�sz�n v�gigh�z�d� fekete s�r�ny megingatja a szeml�l�d�t. Szeg�ny �llat j�l megkavar mindenkit, hisz a neve alapj�n farkas, a kin�zete r�ka, ellenben a kutyaf�l�k csal�dj�ba tartozik, mint nemzets�g�nek egyed�li k�pvisel�je.

      Kedvenc tart�zkod�si helyei a f�ves, bokros pusztas�gok, erd�sz�lek �s a mocs�rvid�ki partszakaszok. Hossz� l�baival, b�r nem a gyorsas�got szolg�lj�k, meglehet�sen nagy t�vols�gokat k�pes megtenni �l�nk iramban. Alkat�nak fel�p�t�se azonban nem a gyorsas�gra fejl�d�tt ki, hossz� l�bsz�rcsontjai "dobog�" esetleg "s�mli" funkci�t t�ltenek be az �llat �let�ben. M�reteit tekintve 125 cm hossz�, plusz a farka m�g 30 centi. A marmagass�ga 75 cm, s�lya 23 kg.                Kifejezetten nyakigl�b, nyurga alkat� �llat.

    T�bbnyire mag�nyos, �jszakai vad�sz, esetleg p�rj�val birtokolja 20-30 n�gyzetkilom�teres territ�rium�t. Sz�ls�s�ges esetben egy-egy p�ld�ny ter�lete el�rhet ak�r n�h�ny ezer n�gyzetkilom�tert is.

     Hangja h�tborzongat�, mikor napnyugtakor �v�lt�st hallat. Furcsa kin�zete mellett furcsa szok�sokkal is rendelkezik, mint p�ld�ul az, hogy �s�shoz nem a legk�zenfekv�bb megold�st, teh�t a l�bait haszn�lja, hanem roppant �rdekes m�don a fogait.

   �trendje igencsak v�ltozatos, annak ellen�re, hogy eredetileg ragadoz�. Kis termet� eml�s�kre, madarakra, h�ll�kre �s rovarokra vad�szik. A zs�km�ny elejt�si st�lusa nem igaz�n emelkedett, de legal�bb hat�kony. �vatosan megk�zel�ti apr�bb termet� �ldozat�t, majd hirtelen r�ugrik, �s jobb�ra egyben le is nyeli.

    �rdekes m�don sok gy�m�lcs�t, h�sos gy�keret, hagym�t fogyaszt. S�t, ez a faj legal�bb annyira n�v�nyev�, mint h�sev�. N�zz�k csak, mi a leggyakrabban �s a legnagyobb mennyis�gben fogyasztott t�pl�l�ka! Gondoln�nk, hogy egy ragadoz� 33%-ban egyetlen n�v�nyf�les�get fogyaszt, egy d�l-amerikai burgonyaf�les�get, melyet farkasgy�m�lcsnek is neveznek? Pedig igaz.

      A s�r�nyes farkas, mint a nagyobb test� kutyaf�l�k �ltal�ban, 62-66 napi vemhess�g ut�n hozza vil�gra k�lykeit. �ltal�ban kett�t, de van hogy egy, esetleg 5 kis s�r�nyes l�t napvil�got. Az apr�s�gok 3-4 h�napos korukig csak anyatejen �lnek, �s a l�baik is csak egy id� ut�n ny�lnak meg. Egy �ves korukra ivar�rettek lesznek, de csak a m�sodik �vben szaporodnak.

    Egyes d�l-amerikai t�rzsek k�r�ben az az ostoba hiedelem �l, mely szerint ha a s�r�nyes farkas porr� z�zott csontjaib�l k�sz�lt f�zetet terhes any�kkal megitatj�k, az megk�nny�ti sz�mukra a magzat kihord�s�t. Az ilyen babon�k is nagyban hozz�j�rulnak, hogy egyes fajok a kihal�s sz�l�re sodr�dnak, esetleg teljesen el is t�nnek F�ld�nkr�l.

   B�r nem vad�ssz�k, hisz sz�rm�je, h�sa �rt�ktelen, sajnos a kipusztul�s fenyegeti ezt az �rdekes �llatfajt is. Legnagyobb vesz�lyt sz�mukra �l�hely�k elveszt�se, az emberlakta k�rny�ken pedig a nagy g�pj�rm�forgalom jelenti. A term�szetben �tlag 12-15 �vet �rnek meg.       �llatkertekben ritk�n l�that�, hisz tart�sa komoly szak�rtelmet �s r�ford�t�st ig�nyel.