V�r�s farkas

 

Rend: Ragadoz�k

Csal�d: Kutyaf�l�k

Nem �s faj: Cuon alpinus

 

A v�r�s farkas sikeresen, elsz�ntan, falk�ban vad�szik, �s b�l�ny nagys�g� �llatokat is k�pes leter�teni �gy, hogy hal�lba �ld�zi �ket.

 

A v�r�s farkas falk�ban �l, �zsiai vadkuty�nak is nevezik. A falka egy�tt vad�szik, �s k�z�sen neveli fel az ut�dokat. A vad�szatn�l tan�s�tott sz�vos kitart�sa ellen�re a v�r�s farkas f�l�nk �llat, t�voltartja mag�t az emberekt�l.

 

                                             �letm�d

 

B�r a v�r�s farkas a hegyvid�ki erd�s�geket r�szes�ti el�nyben, meg�l olyan felf�ldeken is, mint a tibeti, ahol elterjed�si ter�let�n nincsennek erd�k. A Canidae csal�d valamennyi tagja k�z�l a v�r�s farkas �l a legk�l�nf�l�bb �ghajlati felt�telek k�z�tt: k�pes elviselni a fagyos hideget, de a tr�pusi forr�s�got is.

A v�r�s farkas falk�k egy vagy t�bb egym�ssal rokon csal�d tagjaib�l �llnak. Azokban az id�kben, amikor a zs�km�ny�ul szolg�l� �llatok m�g nem voltak ritk�k, a v�r�s farkas bizonyos ideig egy helyen maradt. K�rzetei ma l�nyegesen nagyobbak, mivel zs�km�nyt keresve hossz� utakat tesz meg.

 

 

                                 T�pl�l�k �s vad�szat

 

A v�r�s farkas kedvelt eles�gei a nagy pat�s �llatok. Indi�ban ilyenek a sz�mb�r �s az axisszarvas, a vaddiszn�k �s a bivaly; D�l-�zsi�ban szarvasokon k�v�l indiai b�l�nyeket, tov�bb� bantengeket �s szib�riai vadjuhokat, valamint karibukat eszik.

A v�r�s farkas f�radhatatlan vad�sz, �s c�ltudatosan �ld�zi kiszemelt zs�km�ny�t kilom�tereken �t, mindaddig, am�g az annyira kimer�l, hogy k�nnyen elb�nhat vele. Egy k�zepes nagys�g� szarvast egyed�l is k�pes legy�rni; ha azonban bivalyt akar elejteni, j�l szervezett falk�ra van sz�ks�ge. A falka tagjai �gy terelik el a zs�km�nyul szolg�l� �llat figyelm�t, hogy orr�ba �s fej�be harapnak, mialatt a t�bbiek r�t�madnak. Miut�n a zs�km�nyt siker�lt legy�rni, a falka r�gvest felfalja. Ahol a zs�km�ny nem marad egy helyen, a v�r�sfarkas k�veti vonul�s�t. Szib�ri�ban ny�ron a hegyekben �l, t�len azonban a karibuk nyom�t k�vetve alacsonyabban fekv� tajg�s ter�letekre k�lt�zik.

 

 

                                              Szaporod�s

 

Elterjed�si ter�let�nek d�li r�sz�n a v�r�s farkasnak nincs meghat�rozott p�rz�si id�szaka, �szakabra azonban a p�rz�sra rendszerint k�s� t�len ker�l sor, az ut�dok pedig febru�r �s �prilis k�z�tt j�nnek a vil�gra. A p�rz�s idely�n a szuka rakt�rt rendez be egy �regben, sziklahasad�kban vagy m�s od�ban, �s ezt gyakran m�s n�st�nyekkel is megosztja. Ha p�rosod�sra k�sz, kitart�an k�veti a kant, mik�zben vinnyog� hangot hallat mindaddig, am�g a p�rz�s megt�rt�nik. A k�lyk�k mintegy 60 nappal k�s�bb, teljesen vakon �s bolyhos, barn�s-s�rga sz�rzettel sz�letnek. Gyorsan n�vekszenek. K�t h�nap eltelt�vel a b�tortalan k�lyk�k id�nk�nt elhagyj�k anyjukat, hat h�ttel k�s�bb m�r �n�ll�bbak.

 

                                               El�fordul�s

Indi�ban (Sri Lank�t kiv�ve), D�lkelet-�zsi�ban eg�szen Indon�zi�ig, Oroszorsz�g egyes r�szein, Mong�li�ban, K�n�ban �s Kore�ban.

                                           A faj  v�delme

A zs�km�ny�ul szolg�l� �llatok t�lzott vad�szata miatt a v�r�s farkas elterjed�si ter�let�nek legnagyobb r�sz�n vesz�lyeztetett. �lettere folyamatosan zsugorodik, �s az ember is vad�szik r�.

 

 

                          A v�r�s farkas ismertet�jegyei

 

Farok: bozontos, hasonl�t a r�ka fark�hoz: csaknem �rinti a talajt; n�mileg s�t�tebb, mint a test egy�b r�szei, fekete, barna vagy feh�r v�gz�d�ssel

Sz�rzet: oldal�n rozsdav�r�s; fej�n, nyak�n �s v�ll�n n�mileg tomp�bb sz�n�, barn�ss�rga �rnyalat�; elterjed�si ter�let�nek d�li r�szein r�videbb �s vil�gosabb; �szaki r�sz�n vastag als�sz�rzet

Has: vil�gosabb a h�tn�l, olykor kr�msz�n�

Arc: s�t�t rajzolat a szem k�r�l �s a pof�n

Mancsok �s l�bv�g: feh�r; az �llat m�ret�hez k�pest viszonylag r�vid l�bak

 

 

                                            Testm�retek

Hossza: fej-t�rzs-hossz�s�g 76-112 cm, farok 35-55 cm

V�llmagass�g: 43-50 cm

Testt�meg: 15-25 kg

 

                                           Szaporod�s

P�rz�si id�szak: elterjed�si ter�let�nek �szaki r�sz�n k�s� t�len

A vemhess�g id�tartama: 62-64 nap

A k�lyk�k sz�ma: 2-6 k�ly�k

                                               �letm�d

Viselked�s: legkeljebb h�sz �llatb�l �ll� csal�di csoportokban vagy falk�kban �l

T�pl�l�k: t�lnyom�r�szt pat�s �llatok, kisebb eml�s�k �s madarak

Hang: vinnyog�s, sz�k�l�s, fogcsikorgat�s, �v�lt�s, f�ty�l�s

 

                                               Rokon fajok

A m�ltban fajoknak tekintett�k a Cuon nem egyes olyan k�pvisel�it, mint a C. primoevus, C. sumatrensis, C. dukhunensis, C. rutilans vagy C. javanicus; ezek azonban mind a v�r�s farkas (cuon alpinus) alfajai.

 

                                         Gondoltad volna?

 

      Egy legenda szerint a v�r�s farkas vizeletet fecskendez a zs�km�ny�ul szolg�l� �llat szem�be, �gy hogy r�vid id�re megvak�tsa.

      Moszkv�ban egy v�r�s farkas h�mnek �gy siker�lt kit�rnie kar�mj�b�l, hogy nekifut�ssal 6 m�ter sz�les �s 2 m�ter magas akad�lyt k�zd�tt le.

      A v�r�s farkas �ltal kiadott f�ty�l� hangot ut�nozni lehet – indiai vad�szok alkalmazz�k ezt a m�dszert, hogy az �llatot magukhoz csalogass�k.

      A falka n�st�nyei k�l�nb�z� id�ben ellenek. Az anya falk�j�nak t�bbi tagja seg�dkezik az ut�dok felnevel�s�ben: �lelmet visznek a k�lyk�knek az od�ba. Ezenk�v�l seg�tenek megv�deni a k�lyk�ket az ellens�ggel szemben.