Ersz�nyes farkas

Nem �s faj:Thylacinus cynocephalus

     Ez a roppant figyelemre m�lt� "kenguru" ragadoz�sra adta a fej�t, �s ez�rt farkasb�rbe b�jt. Szomor� h�r, hogy nagy val�sz�n�s�ggel teljesen kihalt m�r, de az�rt felt�tlen�l �rdemes megismerni. Sajn�latos, de t�ny, hogy mi emberek vagyunk a felel�sek ennek a nagyon �rdekes fajnak az elt�n�s��rt F�ld�nkr�l.

    Az els� csap�st a ding�k betelep�t�se m�rte az ersz�nyes farkasra, melynek k�vetkezt�ben Ausztr�lia ter�let�r�l teljesen elt�nt, csak Tasm�ni�ban maradt p�r p�ld�ny. Ezut�n az emberek saj�t kez�leg is elkezdt�k irtani...

� volt az egyetlen nagytest� ragadoz� az ersz�nyesek k�zt. Termete egy k�zepes termet� r�vidl�b� kuty�ra hasonl�t, tests�lya 15-35 kg k�zt mozog. Az ersz�nyes farkas 1-1,3 m�ter hossz�ra n�, a farka kb. 50-65 centis. A kengurukhoz hasonl�an nagyokat ugrik, mozg�kony �s f�rge. Egy �zben majd k�t �s f�l m�ter magasra l�tt�k felugrani.

    �l�helyk�nt az erd�s szavann�kat vagy a szikl�s kop�rokkal tark�tott ny�lt erd�s�geket kedvelte. Val�sz�n�leg k�zepesebb m�ret� kengurukkal, ersz�nyes nyulakkal, r�gcs�l�kkal, madarakkal t�pl�lkozott. � az egyetlen h�sev� ersz�nyes, amelyik a n�la nagyobb test� kenguruk elejt�s�re is k�pes volt.

    Mindezek ellen�re nem kifejezetten gyors �s eszes �llat, ami nagy m�rt�kben k�zrej�tszhatott kipusztul�s�ban. Nem volt k�pes felvenni a versenyt az emberek �ltal betelep�tett ding�kkal, �s ha ez a konkurencia nem lett volna elegend�, az els� eur�pai telepesek juhaik v�delm�ben irt�hadj�ratot folytattak ellene.

    Ennek k�vetkezt�ben a 19. sz�zad v�g�re csak a legeldugottabb helyeken maradt fenn p�r t�l�l� p�ld�ny. Hajdan eg�sz Ausztr�lia, Tasm�nia �s �j-Guinea ter�leteinek cs�csragadoz�j�b�l nagyon r�vid id�n bel�l csak h�rmond� maradt Tasm�nia eldugott vid�kein.

    Az ersz�nyes farkasnak volt egy tulajdons�ga, ami az eml�s�k k�z�tt nagyon �rdekes, m�gpedig, hogy akkor�ra tudta nyitni a sz�j�t, hogy �llkapcsai 180�-os sz�get z�rtak be egym�ssal. Erre m�s kis �s nagy ersz�nyes ragadoz�k is k�pesek, �m am�g egy ilyen t�tott sz�j egy cick�ny m�ret� ragadoz�n�l ink�bb mulats�gos, addig az ersz�nyes farkasn�l ijeszt�. Az ersz�nyes farkasnak egy�bk�nt n�ggyel t�bb foga van, mint eur�zsiai val�di farkas koll�g�j�nak; k�l�n�sen szemfogai �s z�pfogai er�sek. Mindenesetre �rdekes l�tv�ny lehetett 180�-ra t�tott sz�jjal, amikor �s�tott.

   K�zeli rokonaihoz hasonl�an, �s persze mint ragadoz�, �jszakai �letet �lt, a nappalokat sziklaod�j�ba b�jva pihente �t. Szaporod�si id�szaka elny�jtott, az ut�np�tl�s almonk�nt 2-4 apr�s�g, ami nem sok a konkurenci��hoz k�pest.

   Az utols� fogs�gban tartott egyed az 1930-as �vekben pusztult el Londonban. 1977-ben �j rem�nyre adott okot, amikor Viktoria �llam �szaki r�sz�n egy nyolctag� falk�t v�ltek l�tni; rem�lt�k, hogy tal�n az Ausztr�l kontinenesen is fennmaradt a faj. Legutolj�ra bizony�that�an 1961-ben l�tt�k, �gy val�szin�leg az ersz�nyes farkas v�gk�pp kihalt.